Hansa Szövetségről

A Hanza-szövetség (németül: die Hanse) kereskedővárosok szövetsége volt a középkorban, mely Észak-Európában és a Balti-térségben működött a 13.-17. században.

A Hanza Szövetség fénykorában. A Hanza-szövetség megalapozta a középkori városi kultúrát Észak-Európában és jelentést adott a mondásnak: „a városi levegő szabaddá tesz”.

A Szövetség, mely majdnem félezer évig működött, az egész Balti-tengeri régióban hatással volt a gazdaságra, politikára és kultúrára. A Hanza-szövetség létrejöttének előfeltétele volt a kereskedelem és a városok fejlődése, valamint a német kereskedők előrenyomulása kelet felé a Balti-tenger partjai mentén. Az időszak szimbolikus kezdete 1161, amikor Lübeck városát, a szövetség központját, újraalapították. Eleinte a Hanza fogalom a külföldön élő kereskedők szövetségét jelentette. A 13. század végére a városok Hansái megerősödtek – kereskedővárosok komoly szövetségévé, melyek közös politikai alapelvet vallottak.

Gazdasági erejével együtt párosult politikai hatalma: tőle függött rengeteg észak-európai ország gazdasága is, így a Német Lovagrendé is. Mivel óriási pénzösszegekkel rendelkezett, nagyszámú zsoldossereget tartott fenn, s több háborúban leverte a dán királyt. A német lovagrend tevékenyen támogatta és védte a szövetséget, mert azt a 13. században, mikor megkezdte a kelet-balti területek bekebelezését, jelentős szubvenciót biztosított számára, egyfelől, mert nem állt közvetlen egyázi fennhatóság alatt, mint a Kardtestvérek rendje.

Hanza-városok a mai Németország, Lengyelország, Hollandia, Oroszország, Belgium, Svédország, Norvégia, Lettország és Észtország területén voltak. A Hanza kereskedelmi régió nyugati határa London és Bruges, keleti határa Novgorod, míg északon Bergen határolta. Központi városa Lübeck, ahol a kelet-nyugati kereskedelmi útjaikon minden hajó kikötött.



A Hanza-városok képesek voltak gazdasági nyomást gyakorolni más városokra: az embargótól kezdve a közvetlen háborúig terjedt az eszköztáruk. A 14. század második felére a Hanza-szövetség korlátlan gazdasági hatalommá vált Észak-Európában. A Balti-tenger volt a Szövetség „belső tengere”. A Hanza-kereskedők főként két, egymástól függő terület között kereskedtek. A gyáripar és kézművesség fejlett volt Flandriában és Rajna-Vesztfáliában, míg Kelet-Európa és Oroszország elegendő alapanyagot és élelmiszert biztosított. Hosszadalmas belső harc is folyt a Hanza-városok között Novgorod ellenőrzéséért, hiszen ezen a városon keresztül kereskedtek az egész Orosz Birodalommal. A Hanza-kereskedők már a 13. században állandó állomást tartottak fent közösen Novgorodban. Ezt Péter udvarának (vagy Peterhofnak) nevezték, és a kereskedők otthonait, raktárépületeit, malmot, sörfőzdét és templomot foglalt magába.
A törvény szerint minden Hanza-kereskedő évente csak egyszer utazhatott Novgorodba, és legfeljebb 1000 ezüst márka értékben hozhatott árut magával. A 15. században a Hanza-szövetségnek sikerült megtiltani a kereskedést Oroszországgal a nem a Szövetséghez tartozó kereskedők részére. A novgorodi Hanza-kereskedelmi állomás igazgatása átkerült három másik városhoz – Rigához, Tartuhoz és Tallinnhoz.
A novgorodi Hanza-kereskedelmi állomást 1494-ben zárták be. Habár a kereskedelmi kapcsolatok Oroszországgal más útvonalakon is fejlődtek, ez az év jelöli a Hanza-szövetség hanyatlásának kezdetét. A Szövetség a 16. században gyorsan vesztett jelentőségéből, elsősorban az erősödő Anglia, Dánia, de főképpen Hollandia miatt.

Az utolsó Hanza-gyűlésen, 1669-ben Lübecken kívül csak öt másik város képviseltette magát (fénykorában 220 város volt a Hanza-szövetség tagja). A gyűlés után a Szövetség megszűnt. A független államok korszaka ezzel elkezdődött.

Forrás:
http://hu.wikipedia.org
http://fekete-feher-foto.lap.hu
http://fenykepezogep.lap.hu
http://foto.lap.hu
http://legifoto-konyv.lap.hu
http://magyarfotos.lap.hu
http://muterem.lap.hu
http://muzeumshop.lap.hu
http://objektivek.lap.hu
http://anaglif.lap.hu
http://legiregeszet.lap.hu
http://utazasimagazin.lap.hu